Five o'clock tea

   Five o'clock tea


powered by ODEO

   Írásos emlék szerint a 9-10. században már voltak olyan arab kereskedők, akik megjárták Kínát. Ők említést tesznek a teáról. Az egyik (eléggé furcsálva a dolgot) drágán árusított szárított fűről mesél, aminek a főzete illatosabb ugyan, mint a lóhere, de az íze igen keserű. Megnyerték viszont a tetszését a teázáshoz használt finom, szinte üvegszerűen áttetsző, szépen díszített porcelán csészék. Marco Polo sem tartotta kereskedelmi áruként említésre méltónak a teát, viszont a "porcelán" kifejezést ő használta először a csillogó kínai kerámiára, amit a porcella nevű tengeri kagylóhoz hasonlított.

   A nagy földrajzi felfedezések, a gyarmatosítás és kereskedelmi fellendülés kezdetén az európaiakat elsősorban a kínai selyem érdekelte.  A teát először a Holland Kelet-Indiai Társaság hajói hozták Európába 1610 körül. Főúri udvarokban volt eleinte méregdrága új hóbort a teázás, ám igen gyorsan elterjedt. A teázás szokássá, szinte szertartássá vált. A hajók, a hajózás fejlődésével egyre olcsóbbá vált a szállítás, a tea megkezdte a világ meghódítását. A kínával való kereskedelemben a selyem mellett a második fő árucikké vált, annál is inkább, mert a kínai császár a kivihető selyem mennyiségét egy idő után korlátozta, a teáét viszont nem.

   Anglia tulajdonképpen a tea miatt veszítette el amerikai tartományait. A kereskedelem fellendítése érdekében minden áru vámját megszüntették a tartományokban, csak a teáét nem, hogy azt kizárólag csak Angliából lehessen beszerezni. A magas teavámok elleni tiltakozásként 1773. december 16-án Bostonban az oda befutó teaszállítmányt szürkületkor indiánoknak öltözött helyi lakosok támadták meg, és a rakományt a tengerbe szórták. Ez az esemény, a bostoni teadélután volt a kezdete a függetlenségi háborúnak, ami végül az Egyesült Államok megalakulásához vezetett.

   A 18. században Nelson admirális Hajózási Szabályzatában rendelkezik arról, hogy a tengeri utakon a legénység számára kellő mennyiségű teáról és rumról kell gondoskodni. Az alkohol elleni küzdelemben fontos szerepe volt a tea népszerűsítésének. Angol szalonokban a 19. század első felében vált a társadalmi élet részévé az ötórai tea, aminek komoly művészi értékű kelléktára volt: kis lakkozott tea-asztalka, ezüst teafőző, ami spiritusszal működött, kancsók a teának, tejszínnek, tálkák, tányérkák a süteményeknek és persze a csészék. A délutáni teázás szokása a kontinensen is elterjedt  tea a l'anglaise néven.